2012. november 16., péntek

Legnépszerűbb konyhai veszélyforrások 1. rész


Sziasztok!


Mai témánk: Milyen élelmiszerektől lesz gyatrább az immunrendszerünk és alakulnak ki hiánybetegségeink?

Előzmény:

A városiasodással párhuzamosan a lakosság ellátása érdekében az élelmiszeripar szempontjai is megváltoztak. Az élettani hatások helyett előtérbe kerültek az előállítási hatékonyság, gazdaságosság és a tömeggyártás szempontjai. Ennek eredménye a nagy mennyiségben és olcsón gyártható ipari, ehető termékek megjelenése. Sajnos ezek élettani hatása következtében népbetegséggé nőtte ki magát az elhízás, a cukorbetegség, a rák és a különböző krónikus hiánybetegségek
. 

 

Finomított cukor:

A cukor gyártása során elveszíti rosttartalmát, mialatt nyomelem és vitamin tartalma is közelít a nullához. Jó tudni azonban, hogy a finomított cukor emésztéséhez a szervezetnek különböző nyomelemekre és vitaminokra van szüksége, ezt pedig kénytelen a szervezettől elvonni. Mindeközben károsítja a hasnyálmirigyet, ahol az inzulin termelése történik. Hasnyálmirigyünk rendszeres cukor fogyasztás következtében akár 40-50 év alatt is elöregedhet. Az ipari cukor emésztési zavarokat okoz, például növeli a gyomorsav mennyiségét és a káros bélbaktériumok számát.

A cukor fogyasztása során vérünk húgysav tartalma is megnövekszik, mire szervezetünk védekezésképpen kalciumot von el saját magától és juttat a vérünkbe.  Ezáltal csontritkuláshoz és kalcium okozta hiánybetegségekhez vezet. De nem csak kalciumot von el a szervezetünktől a rendszeres cukor fogyasztás, hanem B1 vitamint is, ami az idegrendszerünkre hat (idegesség, depresszió, agresszió). Hatására sejtszámunk és sejttérfogatunk megnövekszik, ez egy olyan degenerációs folyamat, ami szintén a rák kialakulásához vezethet.

Káros hatásai ezzel még nem érnek véget, megzavarja az anyagcserénket és hormonrendszerünket is. Ennek is köszönhető, hogy manapság a másodlagos nemi jellegek már fiatalabb korban alakulnak ki, mint nagyszüleinknél. Tanulmányok szerint a pubertáskor 10 évente fél évet tolódik előre. Ezt gondolom mindenki megfigyelte már környezetében, csak nem biztos hogy mindenki ismerte az okát. A fehér ipari cukor csökkenti a várható élettartalmunkat.

BioNetti javaslata finomított cukor helyettesítésére
: méz és nyírfacukor

Finomított só:


Szervezetünknek mindenképpen szüksége van sóra, azonban a konyhasó egészségkárosító. Lássuk miért: a kulcsszó ismét a finomítás lesz.

A só természetes szerkezetét ezzel az eljárással megbontják és létrehoznak egy olyan vegyületet NaCl néven ami a természetben ilyen tiszta formában nem fordul elő. A természetben előforduló sókban még másik 82 darab elem is megtalálható. Meg kell értenünk, hogy szervezetünk számára nem a mennyiség a fontos, hanem a minőség és az arányok.

Ezeket az elemeket szennyeződéseknek titulálja az élelmiszeripar és kémiai eljárásokkal tisztítja.

Miért?
- Sok pénzt feccölni nem lenne érdemes ebbe, hiszen az ember megette a sima sót és a kémiailag tisztítottat is

Mire lesz még jó ez a „tiszta-só”?
- A gyártott sók 93%-a ipari felhasználásra kerül, pl.: mosószer, lakk, tisztítószer, műanyaggyártás, stb. Ez a profit java. A maradék 6% az élelmiszeripart segíti, mert ez a legolcsóbb tartósítószerünk. Végül 1%-ban kerül az asztalunkra étkezési sóként.

Szervezetünk ezt az ipari sót sejtméregként azonosítja. Nem ismeri fel, ezért védekezni kezd ellene. Az agresszív hatású só semlegesítése érdekében testünktől szervezetünk vizet von el. A lecsökkent sejtfolyadék szint hatására sejtjeink pusztulásnak indulnak.. A vízzel molekulát alkotott az ipari só (23g:1g arányban), ez pedig lerakódik. Eredmény reuma, epe és vesekő, cellulitisz (narancsbőr), korai ráncosodás,stb.

Az ipar még megfejeli a tisztított ipari sót mesterségesen hozzáadott jodid, jodát és fluor elemekkel. Ezt is biztos hallottuk már, hogy ez mennyire jót tesz nekünk. Csupán azt felejtették el reklámozni, hogy szervezetünk ezeket nem képes felvenni az anyagcsere folyamatainkhoz. Ellenben rákkeltőek és allergiát idézhetnek elő.

BioNetti javaslata finomított só helyettesítésre:
semmi...ne használj plusz sót! Ha nagyon muszáj, akkor kristálysót vagy tengeri sót, de csak ha hagyományosan szárították.

Finomított liszt:


Az ipari liszt hatására hirtelen megemelkedik a vércukorszinted, belső szerveidet fokozott hormontermelésre kényszeríti. Az a hormon, ami kezeli ezt a magas cukorszintet az inzulin. Az inzulin maradéka éhség érzetet okoz, a szervezeted ezért egy újabb hormont termel, amit glukagonnak hívnak, ez hatástalanítja az inzulin által okozott éhséget. Ez a folyamat 2. típusú diabéteszhez, erős hangulatingadozásokhoz és elhízáshoz vezethet.

A kutatók már hosszú ideje felfedezték a gabonafélékben található glutén és lektin veszélyeit. A búzafélék nemesítésének következtében növekszik a lektin nevű anyag (a növény rovarok és gombák elleni védekezésének következtében termelődik), továbbá a glutén koncentrációja a növényekben. Ez két fehérje beavatkozik a bélflóránk működésébe, és csökkenti a tápanyagok felszívódását. Eredménye gyengül az immunrendszer és kialakulnak a betegségek.

Az emészthetetlen glutén jelenléte a bélben arra ösztönzi a szervezetet hogy támadást indítson a vékonybél ellen. Ennek tünetei a hasmenés, a székrekedés és a hasüregi fájdalom. Ez a folyamat végül különböző hiánybetegségekbe torkollik, mint a vérszegénység, csontritkulás és bélrák.

A lektin szintén egy fehérje ami mindig is jelen volt a növényekben, csak a nemesítés hatására a mennyisége növekedett. A lektin behatol a szövetekbe és hatással van az élettani folyamatokra. Gátolja a bélben a felszívódást és mindemellett óriási romboló hatású. Képes blokkolni az idegsejtek növekedési faktorait. Mérgező és sejthalálhoz vezet.

Figyeljünk mert a lektin nem csak a búzafélékben van jelen, hanem a rizsben, árpában, tönkölybúzában és zabban is.

A napjainkban kapható gabonafélék teljesen mások, mint azok, amelyeket annak idején elődeink fogyasztottak!!!

Továbbá a glutén (élelmiszeripari ragasztó) is benne lehet bizonyos élelmiszerekben anélkül, hogy tudnánk róla. Fogyasztás előtt tehát minden esetben ellenőrizni kell az ételek címkéjét!

BioNetti javaslata finomított liszt helyettesítésére:
kókuszliszt, lenmagliszt, napraforgómagliszt, szezámmagliszt, gesztenyeliszt, mandulaliszt, stb.

Következő bejegyzésünkben tovább nyomozunk a konyhánkban található egészségkárosító anyagok után!

BioNetti



felhasznált irodalom:
Betegre ettük magunkat Demecs István
http://www.vitalitas.org
http://antalvali.com



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése